Pár gondolat a fényképeinkről
2026. augusztus 07. 15:30
Engem gyakran foglalkoztat, hogy vajon mennyivel lesz más a gyerekeim emlékezete a családi fotóink miatt. Mi ugyanis rengeteget fotózunk és a válogatott képeket a gyerekeink is rendszeresen látják - a TV képernyővédője a családi fotóalbumunk. (Egyszer kiszámoltam, átlagosan napi 3 fotóval bővül a gyűjteményünk - de persze van amikor semmit és van amikor sokat fényképezünk.)
Persze tudom, hogy van aki képernyőmentesen nevel és van aki alig fényképez. Mégis ez most az életünk része. A gyerekkorról már nem egy cipősdoboznyi megsárgult fotó marad meg, hanem rengeteg jó minőségű fotó és videó.
Azt már tudjuk, hogy az emlékezet ismétléssel épül. Az újra és újra megnézett képek biztosan számítanak valamennyit. Ami leginkább érdekel, hogy vajon több mindenre, több részletre fognak emlékezni?
Van pár kutatás amit végignéztem a témában - érdekes módon alig találtam valamit. Talán azért, mert ezt tényleg csak 20 év távlatából lehetne jól kutatni, illetve a nehéz lehet olyan gyereket találni aki nem találkozik tengernyi fényképpel - hogy össze lehessen vetni az eredményeket. Nézzük! Gondolatébresztő következik!
1) Első kutatás: A fotózás elrontja a fotós saját emlékét az élményről (photo-taking-impairment effect) — jól replikált, erős bizonyítékokkal. Múzeumlátogatáson aki lefotózta a tárgyat, rosszabbul emlékezett rá, mint aki csak megnézte — még akkor is, ha a fotó azonnal törlődött, tehát nem a "úgyis megvan a képen" a magyarázat, hanem hogy a fotózás elviszi a figyelmet a megélésről.
Persze tudom, hogy van aki képernyőmentesen nevel és van aki alig fényképez. Mégis ez most az életünk része. A gyerekkorról már nem egy cipősdoboznyi megsárgult fotó marad meg, hanem rengeteg jó minőségű fotó és videó.
Azt már tudjuk, hogy az emlékezet ismétléssel épül. Az újra és újra megnézett képek biztosan számítanak valamennyit. Ami leginkább érdekel, hogy vajon több mindenre, több részletre fognak emlékezni?
Van pár kutatás amit végignéztem a témában - érdekes módon alig találtam valamit. Talán azért, mert ezt tényleg csak 20 év távlatából lehetne jól kutatni, illetve a nehéz lehet olyan gyereket találni aki nem találkozik tengernyi fényképpel - hogy össze lehessen vetni az eredményeket. Nézzük! Gondolatébresztő következik!
1) Első kutatás: A fotózás elrontja a fotós saját emlékét az élményről (photo-taking-impairment effect) — jól replikált, erős bizonyítékokkal. Múzeumlátogatáson aki lefotózta a tárgyat, rosszabbul emlékezett rá, mint aki csak megnézte — még akkor is, ha a fotó azonnal törlődött, tehát nem a "úgyis megvan a képen" a magyarázat, hanem hogy a fotózás elviszi a figyelmet a megélésről.
Coach szemmel ez azért érdekes, mert itt megfigyelhetjük, hogy a megélő én és a megfigyelő én különválik. Tehát ha megfigyelőben vagyok jelen, akkor a megélő kevéssé lesz aktív. Logikus!
Henkel 2014: https://journals.sagepub.com/doi/abs/10.1177/0956797613504438
2) Második kutatás: Manipulált gyerekkori fotók hamis emlékeket tudnak beültetni felnőttekbe — klasszikus, sokszor replikált kísérletsorozat. Egy Photoshoppal beillesztett hőlégballonos "gyerekkori" fotó a résztvevők felénél valódinak érzett, részletes hamis emléket hozott létre.
Neked is van olyan emléked, amiről nem tudod, hogy te emlékszel, vagy csak mesélték? - Nekem több is van!
Wade et al. 2002: https://onlineacademiccommunity.uvic.ca/lindsaylab/wp-content/uploads/sites/4861/2020/07/WadeGarryReadLindsay2002.pdf 2023-as replikáció: https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/09658211.2023.2200595
Érdekes csavar: egy 2005-ös tanulmány szerint a puszta elmesélt hamis történet (fotó nélkül) még erősebb hamis-emlék-kiváltó volt, mint maga a kép — tehát a szó néha erősebb, mint a kép.
Nyitott kérdések (nincs rájuk tudományos válasz)
- Nincs hosszútávú vizsgálat, ami direktben mérné: a sokat fotózott mai fiatal felnőttek gyerekkori emlékezete eltér-e a kevesebb fotóval dokumentált generációkétól.
- A szülői fotó/album-megmutatás rendszeres hatása a gyerek saját epizodikus emlékeire.
- A photo-taking-impairment és hamis-emlék irodalom szinte kizárólag felnőtt alanyokkal dolgozik — nincs vizsgálat arra, hogy a fotózottság hatása más-e kisgyerekkorban, amikor az epizodikus emlékezet még konszolidálódik.
Te mit sejtesz, mi lesz a fotóid hatása? Hogyan használjátok ti a családban a fényképeket?
(Fotó Jackie Best)
Hasznosat olvastál?
Töltsd ki az ingyenes tesztet és tudd meg, miben vagy erős – és hol fejlődhetsz még!
